2013. január 29., kedd

Vágy

Creator


Megalkotott, elhagytam őt, 
Magához ragadott, húzott.
És ez a gyarló, mit kapott?
Egy éles, kétélű tőrt.

Őrt állt mellettem mindig,
Most már ő vigyáz reám.
Ezt tette mindeddig,
De már van tudomás.

Látomás vagy képzelet?
Csak hiszek benne.
Nem látom de érezhetem,
Reám fúj immár szele.

Ha elesek karjaiba kap,
Körbe von a szeretet,
A kegyelem, s oly közel a nap,
Mikor végre megismerhetem.

De hol van az a nap?
Meddig bírom még?
Marad bennem mozzanat?
Vagy szépen lassan elég?

S mivoltom tova tűnhet?
S hamu képében felszállhat?
Sebes szelei ideérnek,
És felszállhatok, mint párlat. 

De ez még mind ábránd,
Messze még ez az idő,
Addig bírnom kell gyáván,
Míg hozzánk le nem jő.


M.


2013. január 9., szerda

Zavaros víz

2013.01.05.


ESTÉT!


So here we are... Végig blogoltam egy egész évet, kész csoda, hogy ezt nem hagytam abba.
Buék utólag!
Kellemes szünet volt, holnap még van egy vasárnapunk, aztán taposhatjuk a sulit. Voltunk csütörtökön kórházat látogatni, és megjött kedvem ahhoz, hogy orvos legyek, vagy ápoló. Persze ez a pálya nem valami megbecsült és megfizetett, ez tart vissza sok embert. Én csak egy olyan szakmát szeretnék, amit szeretek, olyan munkát szeretnék elvállalni, ami örömmel tölt el. Az eredmény persze nulla. Ami hátráltat és megrémít, az a sok tanulás ahhoz, hogy elérjek bizonyosfajta célt.
Elkezdtem a Tescoba dolgozni, pénztárosként. Tetszik, szeretem, ez például jó érzést ad. Nem tudom miért, persze vannak bunkó faláda emberek, de van egy jó pár kedves is, akik feldobnak, lehet ezért szeretem. Jövőhéten lesz életem első normális bejelentett fizuja! Zsír. :)))
De valami hiányzik. Még mindig. Pedig most mondhatom, hogy bejött az élet. Vagyis nekem ez már bejövésnek számít.

01.09.


Kavargok. Szerintem az összes szó sem lenne elég rá, hogy kifejezze, mi is lakozik bennem.
Szeretet, gyűlölet, harag, bosszúvágy, öröm, és még vagy ezernyi más dolog, ami érzést/érzelmet fejez ki.
Várok valamire, vagy valakire. Azt akarom, hogy történjen valami. Nem bírok egyedül lenni, ezt már tapasztaltam. Azért írok összevissza, mert nem vagyok összeszedett. Szét vagyok esve, mintha csak szétrobbantam volna, mint dinamit, s darabjai, elemei szanaszét hevernek a körzetben. Kilét. Fáradtság ült meg a szemeiben.
Egy ilyen kis kusza köszöntéssel üdvözöllek titeket, akik olvassátok a blogomat, immár 1 éve, köszönöm nektek a figyelmet, az érdeklődést. Jó érzés megosztani veletek az érzéseket, amik hatalmukba kerítenek. Az eszmefuttatásaimat, a filozófus gondolatmeneteimet.
Ja és a végére, találtam pár számomra kedves, dallamosan csengő szót, megosztom veletek.
A szavak a következők: negédes, dekadens, pedáns, migrál, szkeptikus, szecesszió, provokáció.

Részint melléknevek, de ez feltűnt gondolom.
Jó éjt!


M.